Fő a bizalom

Máshogy szemlélik az orvosok és a betegek az orvostudományt. Az orvosok dolga, hogy a betegségeket felismerjék és kezeljék, míg a betegek sokkal inkább azt igénylik, hogy meghallgassák őket és foglalkozzanak velük.

Az orvos-beteg kapcsolat az utóbbi években jelentős változáson ment át. Vannak nehéz betegek, és vannak kiégett, elfásult orvosok is. Ha csak az egyikükkel van probléma, az a könnyebb eset.

Az orvos is ember

Mivel az orvos nem varázsló vagy sámán többé, le kell mondania az abszolút tekintély vagy a csalhatatlanság igényéről, ami egyben azt is jelenti, hogy a beteget nem alárendelt személyként, hanem társként, partnerként kell kezelnie.

A betegek az okai annak, hogy az orvosok istenekként kezdtek viselkedni: mi akartunk hinni abban, hogy valóban azok, nemcsak úgy tesznek. A legtöbb ember számára elviselhetetlen a bizonytalanság, különösen, ha épp az életéről van szó. biztonságérzetre van szükségünk, még akkor is, ha tudjuk, lehet, hogy ez hamis.

Előfordul, hogy a legjobb orvos is téved, az orvosok által elkövetett hibák 40 százaléka téves diagnózisból fakad. Ennek oka az, hogy számos betegség tünetei azonosak, és csak célzott vizsgálatokkal deríthető ki. Sajnos néha az előítéletek is vezérelhetik, amikor például egy rosszabb májfunkciós érték miatt az orvos rögtön alkoholizmusra, vagy egy szívbetegség kapcsán pánikrohamra gondol.

A betegek sem mindig őszinték

Egyre több a nehezen kezelhető beteg, aki az ismerősöktől és az ellenőrizetlen internetes fórumokon szerzett friss tudásuk birtokában megkérdőjelezik az orvos diagnózisát vagy szükségtelen, mi több, káros gyógyszerek felírását követelik tőlük.

Sokszor a problémát az okozza, hogy ha a szexről, alkoholról, drogról vagy helytelen táplálkozásról van szó, a betegek nem mindig mondanak igazat az orvosnak. A füllentésnek azonban gyakran súlyos következményei is lehetnek.

A legjobb, ha a beteg a saját érdekében megbízik annyira orvosában, hogy ne akarja félrevezetni, nem kell ugyanis attól tartani, hogy az orvos erkölcsi ítéletet fog hozni.

És ha mégis?

Egyes betegségek kapcsán az orvos a tüneteket, körülményeket meghallgatva, vagy a laboreredményt látva rögtön meghozza az „ítéletet”. Lássunk néhány tipikus példát. 

Alkohol okozta májkárosodás vagy hepatitisz?

Egy rutin laboratóriumi vérvizsgálat során is fény derülhet egy akár évtizedek óta panaszt nem okozó hepatitisz C fertőzésre, ami azonban elkerülheti a háziorvos figyelmét. Az emelkedett májfunkciós értékek miatt az orvos arra gyanakodhat, hogy páciense nem volt teljesen őszinte alkoholfogyasztási szokásait illetően. Háziorvosi beutalóval ahepatológiai centrumokban végzett szűrés adhat bizonyosságot.

Pánikroham vagy szívbetegség?

A szívbetegség vagy a szívinfarktus egyetlen tünete nőknél néha a fáradtságérzet vagy a légszomj, amit az orvos esetleg pánikrohamnak vél. A szívinfarktus-esetek fele a nőknél észrevétlen marad. 

Depresszió vagy pajzsmirigy-alulműködés?

Tél vége felé Ön is panaszkodott már levertségről, fáradtságérzetről, álmatlanságról? Bizonyára fényhiány miatti levertségről van csak szó, súlyosabb esetben az előző tüneteket fogyás, izomfájdalom vagy izommerevség is kísérheti, ekkor orvosa feltehetően depresszióra fog gyanakodni, és nem minden esetben gondolnak pajzsmirigy-kivizsgálásra.

A leírt példák természetesen nem jelentik azt, hogy orvosa felületes vagy ítélkezik, Önnek pedig súlyos betegsége van, de talán rávilágít arra, hogy milyen fontos az orvos előtt tisztán, pontosan és főként őszintén feltárni panaszait és azok forrását, hogy elkerüljék a felesleges vizsgálatokat és gyógyszerszedést, de a nehezebben diagnosztizálható betegségek se maradjanak kezelés nélkül.

Forrás:Orvosi újdonságok.